Az alaptörvény-módosítás szövege

2016.10.18.

Az országgyűlés november 8-án szavaz a hetedik alaptörvény-módosítással kapcsolatban. Ez az az utóbbi évek legfontosabb előterjesztése, amelynek köszönhetően meggátolhatjuk, hogy az Európai Unió kvóta alapon migránsokat telepíthessen Magyarországra. Az előterjesztés elfogadásához a képviselők kétharmadának szavazata szükséges. 

Az Országgyűlés mint alkotmányozó hatalom az Alaptörvény 1 . cikk (2) bekezdés a) pontjában meghatározott hatáskörében eljárva az Alaptörvényt a következ ők szerint módosítja:

1. cikk

A Nemzeti hitvallás a „Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét.” szövegrészt követően a következő szövegrésszel egészül ki: „Valljuk, hogy a történeti alkotmányban gyökerező alkotmányos önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége.”

2. cikk

Az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép: 

„(2) Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján - az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig - az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja. Az e bekezdés szerinti hatáskörgyakorlás összhangban kell álljon az Alaptörvényben foglalt alapvető jogokkal és szabadságokkal, továbbá nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát.”

3. cikk

Az Alaptörvény R) cikke a következ ő (4) bekezdéssel egészül ki: 

„(4) Magyarország alkotmányos identitásának védelme az állam minden szervének kötelessége.”

4. cikk

(1) Az Alaptörvény XIV. cikk (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Magyarországra idegen népesség nem telepíthet ő be. Idegen állampolgár - ide nem értve az Európai Gazdasági Térség országainak állampolgárait - Magyarország területén az Országgyűlés által megalkotott törvény szerinti eljárásban, a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelme alapján élhet.

(2) Magyar állampolgár Magyarország területéről nem utasítható ki, és külföldről bármikor hazatérhet. Magyarország területén tartózkodó külföldit csak törvényes határozat alapján lehet kiutasítani. Tilos a csoportos kiutasítás.

(3) Senki nem utasítható ki olyan államba, vagy nem adható ki olyan államnak, ahol
az a veszély fenyegeti, hogy halálra ítélik, kínozzák vagy más embertelen bánásmódnak, büntetésnek vetik alá."

(2) Az Alaptörvény XIV. cikke a következ ő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Magyarország - ha sem származási országuk, sem más ország nem nyúj t védelmet - kérelemre menedékjogot biztosít azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban vagy a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai meggyőződésük miatt üldöznek, vagy az üldöztetéstől való félelmük megalapozott.”

5. cikk

(1) Az Alaptörvény e módosítása a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az Alaptörvény e módosítását az Országgyűlés az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés a) pontja és S) cikk (2) bekezdése alapján fogadja el.
(3) Az Alaptörvény e módosításának indokolását a módosítás kihirdetésével egyidejűleg, az Alaptörvény egységes szerkezetű szövegét az Alaptörvény e módosításának hatálybalépését követően haladéktalanul közzé kell tenni a hivatalos lapban.

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

2015-ben példátlan mértékű népvándorlási hullám érte el Európa határait. Másfél millióan lépték át illegálisan a schengeni határokat. A tömegesen érkezők kulturális és gazdasági integrációja megoldhatatlan feladat elé állította Európát, az ellenőrizetlen határátlépések pedig jelentősen növelték a terrorveszélyt.

Az Európai Unió a kötelez ő betelepítési kvótával próbálta szétosztani a tagállamok között az Európába érkezőket. A kényszerbetelepítésről elsőként Európában Magyarország kormánya népszavazást kezdeményezett. 

Az október 2-ai népszavazáson az érvényesen szavazó választópolgárok 98 százalék avoksolt nemmel a kényszerbetelepítésre. Ezzel létrejött az új egység Magyarországért. Ez az új egység pártok felett áll, nemzeti ügynek tekinti Magyarország szuverenitásának megvédését, a kötelező betelepítési kvóta elutasítását.

A 98 százalék egybecseng ő akarata kötelez, az Országgyűlésre hárul a feladat, hogy azt közjogi erővel ruházza fel.

Ez az Alaptörvény-módosítás a 98 százalékos többség, 3 millió 300 ezer ember akaratán nyugszik. Több ez, mint bármilyen párt szavazóbázisa a rendszerváltozás óta eltelt negyedszázad történetében.

Az Alaptörvény módosítása világosan kimondja a népszavazás üzenetét : az Európai Gazdasági Térség országai állampolgárainak kivételével Magyarországon csak a magyar Országgyűlés által elfogadott törvény szerinti eljárásban hozott döntés alapján lehet élni. Világosan megtiltja idegen népesség betelepítését. Egyértelművé teszi, hogy Magyarország alkotmányos önazonossága nem korlátozható, szuverenitásából fakadó területi egységére és népességére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési joga nem kérd őjelezhető meg.

Az új egység: 3 millió 361 ezer 415 ember

2016.10.07.

Ahogy Orbán Viktor miniszterelnök fogalmazott a keddi sajtótájékoztatóján: ez valóban egy új egységet mutat. A szavazáson egyébként összesen 3.642.671-en vettek részt és egészen pontosan 3.361.415-en húzták be a "nemet" a lapon.

A valasztas.hu adatai szerint 1990 óta négy országos népszavazást tartottak, s az eddig feltett összesen hét kérdés közül csak a kórházi napidíj eltörlésével kapcsolatban volt nagyobb az összefogás, arra 3.385.981-en adtak "igen" választ, vagyis ennyien voksoltak a vizitdíj eltörlésére.

Ennél talán nem nagyon beszédesebb adat arról, hogy technikailag ugyan érvénytelen volt a szavazás, de a magyar nemzet akarata egészen egyértelmű.

 

Alaptörvény módosítás az új egység nevében

2016.10.04.

Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány négypontos Alaptörvény-módosítási javaslatot terjeszt a parlament elé, amelynek a legfontosabb tétele a következő lesz:  „a szabad mozgás és tartózkodás jogával nem rendelkező személyt Magyarországra csak a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelmére, az Országgyűlés által megalkotott törvény szerinti eljárásban meghozott, törvényes határozat alapján lehet betelepíteni. Tilos a csoportos betelepítés".

Világos beszéd, aminek a hátterében a miniszterelnök megfogalmazása szerint a vasárnap kialakult "új egység" áll. A magyar szavazók nemcsak hazánk, hanem az Európai Unió megvédése mellett is hitet tettek, amikor 3,3 millióan "nemmel" szavaztak vasárnap. 

A miniszterelnök kérdésre válaszolva elmondta, hogy a magyar alaptörvényt az unió semmiféle rendelkezése nem írhatja felül, vagyis ha ez a passzus bekerül az Alaptörvénybe, akkor az kötelező érvényű lesz nemcsak ránk, hanem az EU-ra is, ez az "alkotmányos identitás, ezt az Unió egyetlen döntése sem változtathatja meg."

Az Alaptörvényt akár már november 8-án módosíthatja az országgyűlés, ám ehhez kétharmados többségre lesz szükség. Kósa Lajos, a Fidesz frakció-vezetője ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy korábban Molnár Gyula az MSZP és Vona Gábor a Jobbik elnöke is úgy nyilatkozott, hogy támogatnak egy olyan Alaptörvény módosítási-javaslatot, amely megvédi hazánkat a kényszerbetelpítéstől. 

Vagyis a vasárnap leadott szavazatok nem vesztek kárba. Ahogy Orbán Viktor fogalmazott létrejött egy "új egység", amelynek a véleményét nem hagyhatják figyelmen kívül. A miniszterelnök szerint ez egy pártokon felül álló összefogás volt.

HÍREK - KOMMENTÁR NÉLKÜL 2.

2016.09.30.

Szeptember 29-én látott napvilágot az a rendőrségi jelentés, miszerint Baden-Württemberg tartományban a Keltern és Remchingen települések között közlekedő iskolabuszon öt 12 és 15 év közötti bevándorló fiatalok szexuálisan zaklattak egy 11 éves kislányt. Az elkövetők először verbálisan gyalázták a gyermeket, majd a fenekét fogdosták. A rendőrség gyanúja szerint az elkövetők korábban köpködték és bántalmazták is társaikat.

http://www.presseportal.de/blaulicht/pm/110972/3443527


Szintén augusztusban vált nemi erőszak áldozatává egy 60 éves nyugdíjas nő a bajorországi Eichstätt városában. Az áldozat este 11 órakor a kutyáját sétáltatta, amikor két férfi lépett oda hozzá. Az egyik – aki az áldozat szerint erős külföldi akcentussal beszélt – közösülésre akarta bírni a nőt, aki ellenállt, ezért a tettes berántotta az asszonyt egy közeli bokorba és megerőszakolta őt. Mindezt a másik férfi végignézte, majd mindketten eltűntek.

http://www.wochenblatt.de/nachrichten/regensburg/regionales/Unfassbar-Rentnerin-vergewaltigt-;art1172,386665


A Frankfurthoz közeli Wetzlar városában négy 18 és 24 év közötti pakisztáni származású férfi szexuálisan zaklatott, illetve megerőszakolt egy magatehetetlen 17 éves lányt augusztusban. A kiskorú lány a városi piacon ismerkedett össze az elkövetőkkel. Ezt követően közösen fogyasztottak alkoholt, aminek következtében az áldozat elvesztette a kontrollt, amit a támadók kihasználtak.

http://www.presseportal.de/blaulicht/pm/56920/3394922

Címkék: Hírek

A helyiek megakadályozták, hogy migránsközpont legyen Abano Terme városában

2016.09.29.

Több hét küzdelem és tüntetései meghozták eredményüket. Az olaszországi Veneto régióban, Padovától délnyugatra elhelyezkedő Abano Terme polgárai nem hiába tiltakoztak, elérték céljukat. A korábbi tervekkel ellentétben ugyanis nem lesz migránsok elhelyezésére szolgáló befogadóközpont a helyi laktanyában.

A helyi Corriere del Veneto című lap szerint van olyan a helyiek közt, aki azt mondja, hogy a helyi emberek tiltakozásai értek célba, de olyan is van, aki szerint a politikai nyomás révén sikerült eltéríteni szándékuktól az olasz állam képviselőit. Egy biztos, a városka laktanyája, amely korábban NATO-bázisként is szolgált, nem lesz befogadóközpont, így most bevándorlók százainak kell új befogadóközpontot találni.

A döntés azt követően született meg szerdán, hogy kedden több ezer helyi lakos tartott újabb demonstrációt, kifejezve tiltakozását a központi döntéssel szemben. Korábban, szeptember 20-án már 2500 helyi polgár tiltakozott az „Abano nemet mond” egyesület szervezésében. A tüntetésen a korábbi helyi baloldali polgármesterjelölt is részt vett, számos jobboldali politikus mellett.

Címkék: Hírek

HÍREK - KOMMENTÁR NÉLKÜL 1.

2016.09.29.

Júliusban az észak-rajna-vesztfáliai Ibbenbüren településen egy 40 éves eritreai bevándorló megerőszakolt egy 79 éves nőt. A 2013 óta Németországban élő bevándorló egyik vasárnap kora reggel, a város temetőjében támadt az idős asszonyra. Egy szemtanú értesítette a rendőröket, akik a helyszínen elfogták a bűnelkövetőt. Az áldozat kórházba került, ahonnan csak napokkal később engedték haza.

https://www.welt.de/regionales/nrw/article157308562/79-Jaehrige-auf-Friedhof-vergewaltigt.html


Idén májusban derült fény arra, hogy az ausztriai Flachgau településén egy szír bevándorló 2015 tavasza és 2016 márciusa között többször is megerőszakolt egy 4 éves kislányt. A salzburgi rendőrség közleménye szerint a szír férfit egy pár alkalmazta bébiszitterként. A férfi szülők távollétét kihasználva követte el a bűncselekményeket.

http://www.oe24.at/oesterreich/chronik/Fluechtling-soll-4-Jaehrige-mehrfach-vergewaltigt-haben/234962913


Augusztusban a baden-württembergi Mühlhausenben megrendezett fesztivál sem múlt el szexuális bűncselekmények nélkül. A rendőrség közlése szerint egy magyar nőt három eritreai bevándorló erőszakolt meg az éjszaka folyamán.

http://www.nnz-online.de/news/news_lang.php?ArtNr=196617

Címkék: Hírek

Családegyesítéssel könnyítik a visszaéléseket

2016.09.28.

A 2016. július 13-án az Európai Bizottság döntést hozott arról, hogy javaslata értelmében tovább egyszerűsíthetik a családegyesítés szabályait, amivel kapcsolatban már jelenleg is sok visszaélés történik.

Ennek értelmében nem csak a migránsokat és egyenes ági rokonaikat kellene befogadni, hanem testvéreiket is. A javaslat egyik legsúlyosabb, legnehezebben ellenőrizhető eleme, ami várhatóan rengeteg visszaélésre ad majd lehetőséget, hogy kiterjesztené a befogadási kötelezettséget a vándorlás közben létrejött családokra is, tehát pl. a vándorlás közben kötött házasságokra is. 

Osztályozás alapján büntetnék a tagállamokat

2016.09.27.

Az Európai Uniós tagállamok kötelezettségeinek – beleértve a kényszerbetelepítést is – betartatása érdekében további szigorításokat vezettek be 2016. július 6-án.

Az Európai Parlament (EP) a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret felülvizsgálatának előkészítéséről szóló állásfoglalásával arról is döntött, hogy kéri a Bizottságot, hogy vezessen be egy pénzügyi bonus-malus mechanizmust azzal kapcsolatban, hogy a tagállamok teljesítik-e vagy sem az Unió által elfogadott intézkedések alá tartozó kötelezettségvállalásaikat, többet között a kényszerbetelepítést is. Az EP egyben támogatta, hogy az ezen intézkedéseket nem teljesítő tagállamok szankcionálásából származó minden pénzügyi hozzájárulás extra bevételként az uniós költségvetésbe folyjon vissza.

80 milliós bírság a be nem fogadott migránsok után

A korábban kidolgozott alternatívák megvitatását követően a Bizottság 2016. május 4-én terjesztette elő a közös európai menekültügyi rendszer reformjára irányuló első migrációs csomagját, melynek középpontjában a dublini rendszer felülvizsgálata állt.

Ez a bizottsági döntés jóval súlyosabb kötelezettségeket róna az egyes nemzetekre, gyakorlatilag a bevándorlók automatikus, felső határ nélküli szétosztásáról („korrekciós mechanizmus”) szólt, az abban részt nem vevő tagállamokat pedig az Európai Bizottság migránsonként és évente 250.000 eurós, azaz mintegy 80 millió forintos bírsággal sújtaná. A dokumentum értelmében, ha például másfél millió migráns érkezik egy évben az EU területére (tavaly nagyjából ennyi jött, és a Bizottság idei előrejelzése is ennyi érkezőről szól), akkor Magyarországra ebből egy év alatt 17. 500 ember jutna. Ha nem vennénk át őket, akkor évente 1300 milliárd forintnyi bírságot kellene fizetnünk utánuk.

A kényszerbetelepítés a bukott dublini rendszer orvossága?

2016.09.25.

Hosszas egyeztetéseket követően az Európai Bizottság 2016. április 6-án mutatta be a migrációs csomagját, melynek keretében bejelentette, hogy kezdeményezik a migrációs hullámot feltartóztatni képtelen, megbukott dublini rendszer felülvizsgálatát.

A migránsok és menedékkérők nagymértékű és ellenőrizetlen beáramlása nem csupán számos tagállam menekültügyi rendszerét, hanem a közös európai menekültügyi rendszer egészét is nyomás alá helyezte. Az érkezések száma és koncentrációja rávilágított a dublini rendszer hiányosságaira, amely rendszer alapvetően az első szabálytalan belépési pont alapján határozza meg a menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállamot. A menedékkérőkkel szembeni bánásmód tagállamonként eltérő, ami tovább súlyosbította a szabálytalan másodlagos migrációs mozgások problémáját. A Bizottság két lehetséges alternatívát vázolt fel a dublini rendszer jövőbeni működésével kapcsolatban, mindkét megoldás sokban hasonlított a tavaly szeptemberi állandó relokációs mechanizmus működési elvére. Mindkét lehetőségben közös volt, hogy olyan elemeket tartalmazott, amelyek kötelezővé teszik a tagállamok számára a menedékkérők elosztásában történő valamilyen formájú részvételt.

12

Ezeket a cikkeket olvastad már?